Portug�lia a Pireneusi-f�lsziget nyugati r�sz�n elter�l� orsz�g, hozz� tartozik az Atlanti-�ce�nban fekv� Madeira- �s Azori-szigetek. A mai Portug�lia ter�lete az i. e. 27-t�l az i. sz. 409-ig Lusitania n�ven a R�mai Birodalom provinci�ja volt. A 6. sz�zadban a Nyugati G�t Birodalomhoz tartozott, majd 711-ben a berber m�rok h�d�tott�k meg, ezzel kezdet�t vette a t�bb sz�z �ves arab uralom. Az arabok ki�z�se az ezredfordul� t�j�n indult meg: 1143-ban I. Alfonz kir�ly hozta l�tre az �n�ll� Portug�l Kir�lys�got, majd 1147-ben visszafoglalta az arabokt�l, �s f�v�ross� tette Lisszabont. A mai hat�rokat 1267-ben h�zt�k meg Portug�lia �s Spanyolorsz�g k�z�tt.

A gyarmatbirodalom kialakul�sa a 15. sz�zad elej�n kezd�d�tt, sz�z �vvel k�s�bb m�r hatalmas tengerent�li ter�letekkel rendelkezett (Braz�lia, Angola, Mozambik, Maka�, Kelet-Timor). Az orsz�g 1801 �s 1811 k�z�tt a nap�leoni Franciaorsz�g uralma al� ker�lt, a kir�lyi csal�d Braz�li�ba menek�lt. Portug�li�ban az 1910-es polg�ri forradalom els�p�rte a kir�lys�got, majd 1926-ban katonai puccs d�nt�tte meg a demokratikus korm�nyt, f�l �vsz�zados katonai diktat�ra kezd�d�tt. Portug�lia 1974-1975-ben lemondott gyarmatair�l �s f�ggetlens�get adott nekik.

Portug�li�ban 1866-ban az ott tanul� brit egyetemist�k ismertett�k meg a labdar�g�st, kilenc �vvel k�s�bb �k alap�tott�k az els� egyes�letet, a Lisbon Football Clubot is. Az orsz�gban az els� jegyzett m�rk�z�st 1888-ban j�tszott�k, majd a sz�zadfordul� ut�n 1904-ben megalakult a Benfica, k�t �vvel k�s�bb pedig a Sporting CP. K�l�nb�z� ligak�zdelmeket (legink�bb region�lisakat) m�r az id� t�jt rendeztek, m�g a labdar�g�-sz�vets�g els� �l�s�t 1914-ben tartott�k. 1921 �s 1938 k�z�tt az orsz�gos bajnoks�got is kuparendszerben bonyol�tott�k le, az els� ligak�zdelmekben (1938-39) nyolc klub vett r�szt.

Sz�vets�g neve:	Federacao Portuguesa de Futebol (FPF)
Alap�t�si �ve:	1914
FIFA-tags�g kelte:	1923
C�me:	Rua Alexandre Herculano, no. 58, Apartado 24 013, 1250-012 Lisboa, Portugal
Telefonsz�ma:	00-351-21-3252700
Telefaxsz�ma:	00-351-21-3252780
Internetc�me:	www.fpf.pt
E-mail c�me:	secretario_geral@fpf.pt
Eln�k:	dr. Gilberto Madail
Aleln�k:	Angelo Brou
F�titk�r:	Angelo Brou
Sz�vets�gi kapit�ny:	Luiz Felipe Scolari
A v�logatott szerel�se:	v�r�s mez, z�ld nadr�g, v�r�s sportsz�r

Az orsz�g labdar�g�s�t a kezdetekt�l fogva a h�rom nagy klub, a fentebb eml�tett lisszaboniak (Benfica, Sporting CP), valamint az FC Porto uralja, a lisszaboni piros-feh�rek 31, a z�ld-feh�rek 18, az �szakportug�l k�k-feh�rek pedig 20 bajnoki c�met nyertek, azaz mind�ssze k�t arany�rem ker�lt m�s klub vitrinj�be: 1946-ban a Belenenses, 2001-ben pedig a Boavista FC diadalmaskodott. A h�rom tr�feahalmoz� egyes�let k�z�l a Sportingnak 1947 �s 1954 k�z�tt volt az aranykora, amikor egy pontvad�szat kiv�tel�vel valamennyi sorozatot megnyert�k a peri�dusban, m�g az FC Porto 1992 �s 1999 k�z�tt volt ellen�llhatatlan (szint�n csak egyszer el�zt�k meg az egyletet ezen id�szak alatt), a S�rk�nyok 1995-t�l sz�ri�ban �t arany�rmet �nnepelhettek.

A h�rom klub a nemzetk�zi porondon is kitett mag��rt, hiszen Portug�lia k�pvisel�i valamennyi eur�pai klub sz�m�ra el�rhet� nemzetk�zi sorozatban diadalmaskodtak. A Bajnokcsapatok Eur�pa-kup�j�ban, illetve a Bajnokok Lig�j�ban a Benfica (1961, 1962 - a lisszaboniak 1965-ben, 1968-ban, 1988-ban �s 1990-ben is d�nt�t vesz�tettek) �s az FC Porto (1987, 2004) nyert, a Kupagy�ztesek Eur�pa-kup�j�t 1964-ben a Sporting (az MTK legy�z�s�vel), az UEFA-kup�t pedig 2003-ban az FC Porto h�d�totta el, a S�rk�nyok 1987-ben az eur�pai Szuperkup�t, 1987-ben �s 2004-ben pedig a Vil�gkup�t is vitrinj�kbe tehett�k.

A portug�l v�logatott 1921. december 18-�n j�tszotta t�rt�nete els� m�rk�z�s�t, Madridban 3-1-re kapott ki Spanyolorsz�g legjobbjait�l. A h�szas �vekben a luzit�n nemzeti csapat legink�bb d�l-eur�pai v�logatottakkal tal�lkozott, az els� seregszemle amin elindult az 1928-as olimpia volt. Az 1934-es vil�gbajnoks�got megel�z� selejtez�n a spanyolok ki�t�tt�k szomsz�daikat (9-0, 2-1), de ugyanez volt a helyzet az 1950-es torn�t megel�z�en is. Az els� sikerrel vett kvalifik�ci� az 1966-os v�b�t el�zte meg, az Eus�bio �ltal vez�relt v�logatott Angli�ban is remek�l szerepelt, bronz�rmet nyert. A k�vetkez� komolyabb sikerre 1984-ig kellett v�rniuk a portug�loknak, amikor az Eur�pa-bajnoks�gon csak a h�zigazd�k tudt�k meg�ll�tani Fernando Chalan��kat. Az �vtized v�g�n 1989-ben, majd 1991-ben megnyert U20-vil�gbajnoks�gok m�r jelezt�k, hogy itt az �j sikergener�ci�, amely vil�gbajnoks�gon ugyan nem tudta �remre v�ltani tud�s�t, de a hazai rendez�s�, 2004-es Eur�pa-bajnoks�gon ez�st�rmet nyertek Luis Fig��k.

n�v	poszt	sz�l. id�	klub	sel.	g�l
Alex	h�tv�d	1979. szept. 6.	VfL Wolfsburg	2	-
Boa Morte	csat�r	1977. aug. 4.	Fulham FC	4	-
Caneira	h�tv�d	1979. febr. 9.	Sporting CP	4	-
Costinha	k�z�pp.	1974. dec. 1.	Dinamo Moszkva	9	-
Cristiano Ronaldo	k�z�pp.	1985. febr. 5.	Manchester United	12	7
Decok	k�z�pp.	1977. aug. 27.	FC Barcelona	11	1
Fernando Meira	h�tv�d	1978. j�n. 5.	VfB Stuttgart	3	1
H�lder Postiga	csat�r	1982. aug. 2.	AS Saint-Etienne	8	3
Hugo Viana	k�z�pp.	1983. jan. 15.	Valencia CF	3	1
Joao Moutinho	k�z�pp.	1986. szept. 8.	Sporting CP	2	-
Jorge Andrade	h�tv�d	1978. �pr. 9.	RC Deportivo	12	1
Jorge Ribeiro	h�tv�d	1981. nov. 9.	M�laga CF	2	-
Luis Figo	k�z�pp.	1972. nov. 4.	FC Internazionale	6	-
Maniche	k�z�pp.	1977. nov. 11.	Chelsea FC	11	1
Miguel	h�tv�d	1980. jan. 4.	Valencia CF	4	-
Nuno Gomes	csat�r	1976. j�l. 5.	Benfica	4	1
Nuno Valente	h�tv�d	1974. szept. 12.	Everton FC	5	-
Pauleta	csat�r	1973. �pr. 28.	Paris-SG	12	11
Paulo Ferreira	h�tv�d	1979. jan. 18.	Chelsea FC	9	-
Petit	k�z�pp.	1976. szept. 25.	Benfica	7	2
Quim	kapus	1975. nov. 13.	Benfica	1	-
Ricardo	kapus	1976. febr. 11.	Sporting CP	11	-
Ricardo Carvalho	h�tv�d	1978. m�j. 18.	Chelsea FC	9	1
Ricardo Quaresma	k�z�pp.	1983. szept. 26.	FC Porto	2	-
Rui Jorge	h�tv�d	1973. m�rc. 27.	Belenenses	1	-
Simao Sabrosa	k�z�pp.	1979. okt. 31.	Benfica	8	3
Tiago	k�z�pp.	1981. m�j. 2.	Olympique Lyon	6	-