D�l-Amerika legnagyobb, a F�ld �t�dik legnagyobb ter�let� orsz�ga, �szak-d�li kiterjed�se t�bb mint 4300 kilom�ter, 7400 km-es partszakasszal �rintkezik az Atlanti-�ce�nnal. Az orsz�g k�z�ps� r�sz�n az Amazonas-medence h�z�dik, F�ld�nk legb�viz�bb folyam�val �s legnagyobb tr�pusi �serdej�vel.

1494-ben VI. S�ndor p�pa h�zta meg Spanyolorsz�g �s Portug�lia h�d�t�sainak hat�rvonal�t. Eszerint a d�l-amerikai kontinens Eur�pa fel� es� r�sz�t Portug�lia kapta, az att�l nyugatra es� r�sz a spanyolok� lett. A portug�l gyarmat a 16. sz�zadban a v�r�s sz�n� fest�kanyag��rt keresett brazilf�r�l kapta a nev�t. A nap�leoni h�bor�k idej�n a portug�l kir�lyi csal�d Braz�li�ba menek�lt, 1808 �s 1821 k�z�tt Rio de a Janeiro volt a Portug�l Kir�lys�g f�v�rosa. A tr�n�r�k�s 1822-ben kihirdette az orsz�g elszakad�s�t, �s cs�sz�rr� koron�ztatta mag�t. 1889-ben kiki�ltott�k a k�zt�rsas�got. Az 1964-es puccsot k�vet�en a katon�k csak 1985-ben voltak hajland�ak demokratikus v�laszt�sokat ki�rni. A 8,5 milli� km2 ter�let� orsz�gban t�bb mint 179 milli� ember �l.

Braz�li�ban a labdar�g�s egy angol �s�kt�l, de m�r D�l-Amerik�ban sz�letett fiatalembernek, bizonyos Charles Millernek k�sz�nhet�en lett ismert, aki angliai tanulm�nyair�l hazat�rve 1894-ben l�tott hozz� a sport�g terjeszt�s�hez, oktat�s�hoz, hiszen addig csak a kik�t�kben megpihen� brit haj�k matr�zai �zt�k a footballt. A sz�zadfordul�n Sao Paul�ban alakultak egym�s ut�n a klubok, Ri�ban csak k�s�bb vert gy�keret a labdar�g�s. A kontinensnyi orsz�gban nagyon sok�ig csak tartom�nyi bajnoks�gok l�teztek, az els�t 1902-ben rendezt�k Sao Paul�ban, amely v�g�n az �t klub k�z�l (Sao Paulo AC, Paulistano, Mackenzie, Germania, Internacional) a Sao Paulo Athletic Club j�t�kosai �r�lhettek. Rio �llamban n�gy esztend�vel k�s�bb, 1906-ban avatt�k az els� bajnokot, a Paysand�t �s a Rio Cricketet megel�zve a Fluminense diadalmaskodott.

Sz�vets�g neve:	Confederacao Brasileira de Futebol (CBF).
Alap�t�si �ve:	1914
FIFA-tags�g kelte:	1923
C�me:	Rua V�ctor Civita 66, Bloco 1 - Edif�cio 5 - 5 Andar, Barra de Tijuca, 22775-040 Rio de Janeiro, Brasil
Telefonsz�ma:	00-55-21-35359610
Telefaxsz�ma:	00-55-21-35359611
Internetc�me:	www.cbfnews.com.br
E-mail c�me:	cbf@cbffutebol.com.br
Eln�k:	Ricardo Teixeira Terra
Aleln�k:	Jos� Sebastiao Bastos
F�titk�r:	Marco Ant�nio Teixeira
Sz�vets�gi kapit�ny:	Carlos Alberto Parreira
A v�logatott szerel�se:	s�rga-z�ld mez, k�k nadr�g, z�ld-feh�r sportsz�r

A tartom�nyi bajnoks�gok mind a mai napig nagyon fontosak a brazil labdar�g�sban, a szurkol�k csak lassan helyezt�k a region�lis verseng�sek el� az orsz�gos pontvad�szatot. Valamennyi �llamban �vr�l �vre bajnoks�got rendeznek, de ezek k�z�l csak n�h�nynak a sz�nvonala �ri el az orsz�gos bajnoks�g�t. Sao Paulo �llamban a Corinthians nyerte a legt�bb arany�rmet, 25-�t, m�g�tte a Sao Paulo FC (22), a Palmeiras (21) �s a Santos FC (15) �ll az �r�krangsorban. A m�sik legfontosabb �llamban, Ri�ban a Fluminense (30) a listavezet�, a 28 gy�zelemig jutott Flameng�t, a 22-szeres arany�rmes Vasco da Gam�t �s a 17-szer diadalmaskodott Botafog�t megel�zve. Minas Geraisban h�rom klub bel�gye volt az �llami bajnoki c�m, az Atl�tico Mineiro (38), a Cruzeiro (33) �s az Am�rica FC (15) sz�m�t a legsikeresebbnek. K�t egyeduralkod� van Rio Grande do Sulban is, hiszen az eddigi 84 bajnoki els�s�gb�l az Internacional 37-et, a Gr�mio pedig 33-at nyert meg, rajtuk k�v�l minimum k�t els�s�gig csak egy klub jutott, a t�bbieknek be kellett �rni�k egy arany�remmel.

Az orsz�gos bajnoks�g bevezet�s�re 1971-ig kellett v�rni, 35 �vvel ezel�tt 20 csapat indult az els� brazil pontvad�szatban, amelynek gy�ztese az Atl�tico Mineiro lett. Az�ta a legt�bb arany�rmet a Palmeiras szerezte meg, a P�lmaf�sok (6) ut�n a Flamengo (5), a Corinthians �s a Vasco da Gama (4-4), a Sao Paulo FC, az Internacional �s a Santos FC (3-3) k�vetkezik. Az orsz�gos bajnoks�g bevezet�se nem j�rt egy�tt a szervezetts�ggel, hiszen az elm�lt �vekben is t�bb komoly gonddal kellett szemben�znie a CBF-nek, tavaly p�ld�ul a megvesztegetett j�t�kvezet� �ltal vezetett m�rk�z�sek sorsa okozott �lmatlan �jszak�kat a d�l-amerikai orsz�g labdar�g�s�t ir�ny�t�knak.

A kontinent�lis kupavet�lked�sekben Argent�na m�g�tt Braz�lia a m�sodik legeredm�nyesebb orsz�g, brazil klub eddig csak a Sudamericana-kup�ban nem tudott diadalmaskodni. A Libertadoresben 12 (a legt�bbet a Sao Paulo FC nyerte, h�romszor), a Joao Havelange Szuperkup�ban h�rom (Cruzeiro kett�), a Recop�ban n�gy (SPFC kett�), a CONMEBOL-ban �t (Atl�tico Mineiro kett�), a Mercosurban egy (Flamengo) gy�zelem jutott a szambafutballist�knak.

Az orsz�gban az els� v�logatott m�rk�z�sre 1906-ban ker�lt sor, a brazilok egy d�l-afrikai csapatot fogadtak �s 6-0-s veres�get szenvedtek. A tal�lkoz� term�szetesen nem sz�m�t hivatalos orsz�gok k�z�tti m�rk�z�snek, hiszen a Sao Paul�-i �sszecsap�son Charles Miller csapat�ban (a labdar�g�s braz�liai tan�t�mestere; term�szetesen � is futballozott a m�rk�z�sen) Jeffery, Hodgkiss, Pyles, Stewart szem�ly�ben t�bb honfit�rsa is helyet kapott.

A t�rt�nelmi els� v�logatott tal�lkoz�ra 1914. szeptember 20-ig kellett v�rni, akkor Buenos Airesben Argent�na ellen l�pett p�ly�ra a nemzeti csapat, s az az�ta �si riv�liss� el�l�pett szomsz�dt�l 3-0-s veres�get szenvedett. Az�ta a selecao k�zel 800 m�rk�z�st j�tszott, a m�rcius elej�n Moszkv�ban, Oroszorsz�g ellen v�vott �sszecsap�s pontosan a 797. hivatalos tal�lkoz� volt. A k�zel 800 m�rk�z�s sor�n a brazil v�logatott megk�l�nb�ztetett helyet v�vott ki mag�nak a vil�g labdar�g�s�ban, hiszen egyetlen m�sik orsz�g legjobbjai sem tudt�k �tsz�r elh�d�tani a vil�gbajnoki c�met (1958, 1962, 1970, 1994, 2002). Ha b�rhol a vil�gban minden id�k legjobb j�t�kos�r�l folyik diskurzus, akkor Pel� szem�lye megker�lhetetlen, de Friedenreich, Le�nidas, Domingos da Guia, Garrincha, Didi, Vav�, Djalma Santos, Tostao, Carlos Alberto, G�rson, Jairzinho, Rivellino, Zico, S�crates, Falcao �s J�nior szint�n kor�nak kiemelked� labdar�g�ja volt.

n�v	poszt	sz�l. id�	klub	sel.	g�l
Adriano	csat�r	1982. febr. 17.	FC Internazionale	9	6
Alex	k�z�pp.	1977. szept. 14.	Fenerbahce SK	11	-
Belletti	h�tv�d	1976. j�n. 20.	FC Barcelona	2	-
Caf�	h�tv�d	1970. j�n. 7.	AC Milan	15	-
Cicinho	h�tv�d	1980. j�n. 24.	Real Madrid	1	-
Dida	kapus	1973. okt. 7.	AC Milan	16	-
Diego	k�z�pp.	1985. febr. 28.	FC Porto	1	-
Dudu Cearense	k�z�pp.	1983. �pr. 15.	CSZKA Moszkva	1	-
Edm�lson	k�z�pp.	1976. j�l. 10.	FC Barcelona	3	-
Ed�	k�z�pp.	1978. m�j. 16.	Valencia CF	5	-
Elano	k�z�pp.	1981. j�n. 14.	Sahtar Doneck	1	-
Emerson	k�z�pp.	1976. �pr. 4.	Juventus FC	9	1
Gilberto	h�tv�d	1976. �pr. 25.	Hertha BSC	1	-
Gilberto Silva	k�z�pp.	1976. okt. 7.	Arsenal FC	10	-
Gustavo Nery	h�tv�d	1977. j�l. 22.	Corinthians	1	-
Juan	h�tv�d	1979. febr. 1.	Bayer Leverkusen	10	1
J�lio Baptista	csat�r	1981. okt. 1.	Real Madrid	3	-
J�lio C�sar	kapus	1979. szept. 3.	FC Internazionale	2	-
Juninho Per.	k�z�pp.	1975. jan. 30.	Olympique Lyon	11	1
J�nior	h�tv�d	1973. j�n. 20.	Sao Paulo FC	2	-
Kak�	k�z�pp.	1982. �pr. 22.	AC Milan	15	5
Kl�berson	k�z�pp.	1979. j�n. 19.	Besiktas JK	1	-
L�cio	h�tv�d	1978. m�j. 8.	Bayern M�nchen	10	-
Lu�s Fabiano	csat�r	1980. nov. 8.	Sevilla FC	4	1
Luisao	h�tv�d	1981. febr. 13.	Benfica	2	-
Magrao	k�z�pp.	1978. dec. 20.	Jokohama F. Marinos	1	-
Renato	k�z�pp.	1979. m�j. 15.	Sevilla FC	13	-
Ricardinho	k�z�pp.	1976. m�j. 23.	Corinthians	3	-
Ricardo Oliveira	csat�r	1980. m�j. 6.	Real Betis	2	-
Rivaldo	csat�r	1972. �pr. 19.	Olympiakosz	4	1
Roberto Carlos	h�tv�d	1973. �pr. 10.	Real Madrid	15	2
Robinho	csat�r	1984. jan. 25.	Real Madrid	8	2
Ronaldinho	csat�r	1980. m�rc. 21.	FC Barcelona	11	4
Ronaldo	csat�r	1976. szept. 22.	Real Madrid	15	10
Roque J�nior	h�tv�d	1976. aug. 31.	Bayer Leverkusen	14	-
Z� Roberto	k�z�pp.	1974. j�l. 6.	Bayern M�nchen