Nyugat-Eur�p�ban fekv� orsz�g ter�let�nek t�lnyom� r�sze 100 m�tern�l alacsonyabb, a belf�ldi j�gtakar�, illetve foly�vizek �ltal form�lt s�ks�g. T�bb mint egynegyede a tenger szintje alatt fekv� m�lyf�ld, amelyet r�szben mesters�ges g�tak, illetve a sz�l �ltal felhalmozott d�nesorok v�denek a tenger hull�mait�l. A mai Hollandia germ�n t�rzsek �ltal lakott ter�lete az 1. sz�zadt�l a R�mai Birodalom r�sze lett, majd a 8. sz�zadban a frankok h�d�tott�k meg.

A 9. sz�zadban Lotaringi�hoz, illetve a Nyugati Frank Birodalomhoz, a 10. sz�zadt�l pedig a N�met-r�mai Cs�sz�rs�ghoz tartozott. A 14-15. sz�zadban az eg�sz holland t�rs�g nagy r�sze a Burgund Hercegs�ghez tartozott, majd 1477-ben h�zass�gok r�v�n a Habsburgok szerezt�k meg. 1581-ben egyes�ltek a n�metalf�ldi tartom�nyok, a mai Hollandia 1609-ben alakult meg, de f�ggetlen �llamk�nt csak 1648-ban a vesztf�liai b�k�ben ismert�k el. A mai Belgiumot alkot� d�li tartom�nyok 1830-ban v�ltak ki.

Hollandi�ban egy bizonyos Pim Mullier nev� �riembernek k�sz�nhet�en 1879-ben alakult meg az els� futballklub, a Haarlemsche Football Club. Mullier m�r 1870-t�l nagyon sokat tett a labdar�g�s megismertet�s��rt, jelent�s szerepe volt 1889-ben a Holland Labdar�g� �s Atl�tikai-sz�vets�g l�trehoz�s�ban is, amelyb�l hat �vvel k�s�bb v�ltak ki a futballist�k. Az els� bajnoks�got az 1897-98-as szezonban rendezt�k, a v�gs� gy�zelmet a RAP, egy amszterdami klub szerezte meg, amely esztend�vel k�s�bb dupl�zni tudott. Abban az �vben a RAP j�t�kosai az els� �zben ki�rt holland kup�t is megnyert�k, a fin�l�ban a Den Haag v�ros�ba val� HVV-t gy�zt�k le hosszabb�t�s ut�n 1-0-ra.

Sz�vets�g neve:	Koninklijke Nederlandse Voetbalbond (KNVB)
Alap�t�si �ve:	1889
FIFA-tags�g kelte:	1904
C�me:	Woudenbergseweg 56-58, P. O. Boksz 515, 3700 AM Zeist, The Netherlands
Telefonsz�ma:	00-31-343-499201
Telefaxsz�ma:	00-31-343-499189
Internetc�me:	www.knvb.nl
E-mail c�me:	concern@knvb.nl
Eln�k:	dr. Mathieu Sprengers
Aleln�k:	Hans Lesterhuis
F�titk�r:	Harry Been
Sz�vets�gi kapit�ny:	Marco van Basten
A v�logatott szerel�se:	narancss�rga mez, feh�r nadr�g, narancss�rga sportsz�r

Az orsz�g labdar�g�s�nak t�rt�net�ben h�rom klub, az Ajax Amsterdam, a Feyenoord �s a PSV Eindhoven sz�m�t meghat�roz� t�nyez�nek, hiszen az amszterdamiak 29, a Philips-gy�r patron�lta csapat 18, m�g a rotterdamiak 14 bajnoki c�met szereztek. A t�bbi klubnak k�l�n�sen az elm�lt �vsz�zad els� �vtizedeiben volt es�lye az els�s�gre, hiszen az Ajax 1918-ban, a Feyenoord 1924-ben, a PSV pedig 1929-ben �nnepelhette els� els�s�g�t.

A gy�ztesek n�vsor�ban t�bb olyan klubot tal�lunk, amelyek az�ta megsz�ntek vagy alacsonyabb oszt�lyokban szerepelnek, ilyen az RCH Heemstede, a Limburgia Brunssum, a Quick Den Haag, az SVV Schiedam �s a De Volewijckers Amsterdam. Hasonl� a helyzet az orsz�gos kupa t�rt�nelm�t vizsg�lva is, hiszen abban a sorozatban az Ajax 15, a Feyenoord t�z, a PSV pedig nyolc els�s�get k�nyvelhetett el, m�g a Fortuna '54 Geelen, a VOC Rotterdam, a Wageningen, a Concordia Delft, a LONGA Tilburg, a Schotem Harlem vagy a Velocitas Breda gy�zelme a m�lt k�d�be v�sz. Az orsz�g reprezent�nsai a nemzetk�zi porondon is eredm�nyesek voltak, a Bajnokcsapatok Eur�pa-kup�j�ban hat (Ajax Amsterdam 1971, 1972, 1973, 1995; Feyenoord 1970, PSV Eindhoven 1988), a Kupagy�ztesek Eur�pa-kup�j�ban egy (Ajax 1987), az UEFA-kup�ban pedig n�gy (Feyenoord 1974, 2002; PSV 1978, Ajax 1992) gy�zelmet arattak, az Ajax �s a Feyenoord a Vil�gkup�t is elh�d�totta.

A holland v�logatott 1905. �prilis 30-�n j�tszotta els� v�logatott m�rk�z�s�t, amikor Antwerpben 4-1-re legy�zte Belgium csapat�t. A deb�t�l�s Eddy de Neve sz�m�ra volt a legsikeresebb, hiszen a csat�r szerezte a vend�gek valamennyi g�lj�t. A ma vil�gszerte Oranje becen�vvel illetett v�logatott el�sz�r 1907. december 21-�n viselte a narancssz�n� mezt, de akkor nem sok k�sz�net volt benne, hiszen az angol amat�r�k 12-2-re legy�zt�k a holland tizenegyet.

A holland labdar�g�s aranykora a hetvenes �vekre tehet�, amikor a tot�lis futballnak k�sz�nhet�en mind klub, mind v�logatott szinten kiemelked�en sikeresek voltak. Az 1974-es �s 1978-as vb-ez�st, a nemzetk�zi kupasikerek, Johan Cruyff t�nd�kl�se olyan peri�dust jelentett, amelyet k�s�bb csak a jelenlegi sz�vets�gi kapit�ny, Marco van Basten, Ruud Gullit �s Frank Rijkaard f�mjelzett csapat tudott megk�zel�teni.

n�v	poszt	sz�l. id�	klub	sel.	g�l
Babel, Ryan	csat�r	1986. december 19.	Ajax	3	1
Boulahrouz, Khalid	h�tv�d	1981. december 28.	Hamburg	7	-
Bouma, Wilfred	h�tv�d	1978. j�nius 15.	Aston Villa	2	1
Castelen, Romeo	csat�r	1983. m�jus 3.	Feyenoord	5	1
Cocu, Phillip	k�z�pp.	1970. okt�ber 29.	PSV	8	4
Davids, Edgar	k�z�pp.	1973. m�rcius 13.	Tottenham	4	-
De Cler, Tim	h�tv�d	1978. november 8.	AZ Alkmaar	1	-
De Jong, Nigel	k�z�pp.	1984. november 30.	Hamburg	7	-
Heitinga, John	h�tv�d	1983. november 15.	Ajax	4	-
Kromkamp, Jan	h�tv�d	1980. augusztus 17.	Liverpool FC	4	-
Kuyt, Dirk	csat�r	1980. j�lius 22.	Feyenoord	11	3
Landzaat, Danny	k�z�pp.	1976. m�jus 6.	AZ Alkmaar	10	-
Lucius, Theo	h�tv�d	1976. december 19.	PSV	3	-
Maduro, Hedwiges	k�z�pp.	1985. febru�r 13.	Ajax	7	-
Makaay, Roy	csat�r	1975. m�rcius 9.	Bayern M.	4	-
Mathijsen, Joris	h�tv�d	1980. �prilis 5.	AZ Alkmaar	3	-
Melchiot, Mario	h�tv�d	1976. november 4.	Birmingham	2	-
Ooijer, Andre	h�tv�d	1974. j�lius 11.	PSV	2	-
Opdam, Barry	h�tv�d	1975. febru�r 27.	AZ Alkmaar	6	1
Robben, Arjen	csat�r	1984. janu�r 23.	Chelsea FC	6	2
Sneijder, Wesley	k�z�pp.	1984. j�nius 9.	Ajax	7	2
Van Bommel, Marc	k�z�pp.	1977. �prilis 22.	Barcelona	6	-
Van Bronckhorst, G.	h�tv�d	1975. febru�r 5.	Barcelona	10	-
Van der Sar, Edwin	kapus	1970. okt�ber 29.	Manchest. U.	12	-
Van der Vaart, Rafael	k�z�pp.	1983. febru�r 11.	Hamburg	9	2
Van Galen, Barry	k�z�pp.	1970. �prilis 4.	AZ Alkmaar	1	-
Van Hooijdonk, Pierre	csat�r	1969. november 29.	Feyenoord	3	2
Van Nistelrooy, Ruud	csat�r	1976. j�lius 1.	Manchest. U.	10	7
Van Persie, Robin	csat�r	1983. augusztus 8.	Arsenal FC	6	1
V. of Hesselink, Jan	csat�r	1978. november 7.	PSV	3	-
Vlaar, Ron	h�tv�d	1985. febru�r 16.	Feyenoord	1	-