A Skandin�v-f�lsziget keleti fel�n elter�l� orsz�g nyugati r�sz�n a Skandin�v-hegyvid�k l�ncai, d�li r�sz�n a tavakkal tagolt Sv�d-alf�ld h�z�dik. A mai Sv�dorsz�g ter�let�n az �skorban germ�n t�rzsek �ltek. A vikingek a 9-10. sz�zadban sz�mos hadj�ratot ind�tottak innen, majd felvett�k a kereszt�nys�get, �s a 11. sz�zad elej�re kialakult a sv�d �llam.

III. Albert sv�d kir�ly 1384-ben veres�get szenvedett I. Margit d�n kir�lyn� hadait�l, aki egyes�tette D�ni�t, Norv�gi�t �s Sv�dorsz�got. A Kalmari Uni� 1523-ban bomlott fel, amikor Vasa Guszt�v kir�ly �n�ll�v� tette Sv�dorsz�got. XIV. K�roly kir�llyal ker�lt tr�nra, a ma is uralkod� dinasztia (a Bernadotte-h�z), uralmuk alatt 1814-ben Sv�dorsz�g �s Norv�gia egyes�lt. A perszon�luni� eg�szen 1905-ig fennmaradt. Az orsz�g 1995-ben csatlakozott az Eur�pai Uni�hoz. A k�zel f�lmilli� km² ter�let�, 8,8 milli� lakos� Sv�dorsz�g Eur�pa harmadik legnagyobb vas�rctermel�je.

A skandin�v orsz�gba a k�zeli Brit-szigetekr�l �rkezett az �j sport�g az 1880-as �vekben. Az els� ottani egyes�let, amely m�r az angol szab�lyok szerint j�tszotta a labdar�g�st a malm�i Velocipede Ball Club volt. A futball k�t nagy v�rosban, Malm�ben �s G�teborgban �p�tette ki el�sz�r a b�sty�it, mind a k�t telep�l�s az�ta is meghat�roz� szerepet j�tszik az orsz�g labdar�g�s�ban.

Sz�vets�g neve:	Svenska Fotbollf�rbundet (SVFF)
Alap�t�si �ve:	1904
FIFA-tags�g kelte:	1904
C�me:	P. O. Box 1216, 17 123 Solna, Sweden
Telefonsz�ma:	00-46-8-7350900
Telefaxsz�ma:	00-46-8-7350901
Internetc�me:	www.svenskfotboll.se
E-mail c�me:	svff@svenskfotboll.se
Eln�k:	Lars-Ake Lagrell
Aleln�k:	Bj�rn Ahlberg
F�titk�r:	Sune Hellstr�mer
Sz�vets�gi kapit�ny:	Lars Lagerb�ck
A v�logatott szerel�se:	s�rga mez, k�k nadr�g, s�rga sportsz�r

Az els�, kuparendszerben ki�rt bajnoks�got az �rgryte IS nyerte, a g�teborgi egylet a k�vetkez� h�rom sorozatot is megnyerte. Noha az orsz�g a kezdetekt�l fogva fontos szerepet j�tszott a kontinens labdar�g�s�ban is, az orsz�gos kupa els� ki�r�s�ra csak 1941-ben ker�lt sor, az els� gy�ztes a Helsingborgs IF volt.

Az 1925-ig kuparendszerben lebonyol�tott bajnoks�gban az els� dinaszti�t teremt� klub az �rgryte volt, a n�gy els�s�ggel ind�tott egylet 1902-ben is diadalmaskodott, majd 1904 �s 1907 k�z�tt ism�t n�gyszer nyert zsin�rban. Az Allsvenskan, azaz a ligarendszer� bajnoks�gban a harmincas �vekben a Helsingborgs IF, a negyvenes-�tvenes �vtizedben az IFK Norrk�ping, az 1970-es esztend�kben a Malm� FF, majd az IFK G�teborg volt a meghat�roz� klub.

Ezek alapj�n nem is meglep�, hogy a sv�d bajnoki �r�kranglist�n a 17 els�s�get gy�jt�tt IFK G�teborgot, a 15-sz�r�s arany�rmes Malm� FF, az �rgryte (14), �s az IFK Norrk�ping (12) k�veti. A kupagy�zteseket lajstromozva is fenti klubnevekkel tal�lkozunk, �ppen ez�rt tisztelg�sk�ppen �lljon itt n�h�ny ismeretlen, esetleg megsz�nt egylet neve, amely egykoron valamelyik sorozatban diadalmaskodott: IK Sleipner, R�� IF, BK Kenty, F�ssberg.

A nemzetk�zi porondon k�t gy�zelem f�z�dik sv�d klub nev�hez, az UEFA-kup�ban 1982-ben �s 1987-ben is az IFK G�teborg diadalmaskodott, m�g a Bajnokcsapatok Eur�pa-kup�j�nak fin�l�j�ban egyszer volt �rintett a skandin�v orsz�g, de 1979-ben a Malm� FF alulmaradt a d�nt�ben.

Kev�s, de megkock�ztatjuk tal�n egyetlen m�s orsz�g v�logatottj�nak sem adatott meg a t�rt�nelem folyam�n, hogy 11-3-as gy�zelemmel mutatkozhasson be a nemzetk�zi porondon. Sv�dorsz�g legjobbjai 1908. j�lius 12-�n ilyen ar�nyban gy�zt�k le Norv�gi�t, amely orsz�ggal h�rom �vvel kor�bban m�g perszon�luni�ban �lltak.

A remek deb�t�l�st m�r nem k�vette ilyen j� folytat�s, hiszen 1911-ig csak abban az esetben nyertek a sv�dek, ha a norv�gokkal meccseltek! Az olimpiai j�t�kokon szinte �lland� szerepl�k voltak az orsz�g labdar�g�i, 1908 �s 1920 ut�n harmadik nekifut�sra, 1924-ben P�rizsban bronz�rmet nyertek.

Az aranygener�ci� (a csapatban Nordahllal, Grennel, Liedholmmal) 1948-ban m�r nem tal�lt legy�z�re az �tkarik�s j�t�kokon, 1950-ben n�gy k�z� jutott a vil�gbajnoks�gon. K�s�bb az olimpi�n �s a v�b�ken is �jabb sz�p sikereket �rtek a sv�dek, akiknek eddig csak az Eur�pa-bajnoks�gon nem j�tt ki igaz�n a l�p�s, lesz�m�tva az 1992-ben hazai p�ly�n v�vott el�d�nt�vel v�get �rt szerepl�st.

Alexandersson, Niclas	k�z�pp.	1971. dec. 29.	IFK G�teborg	8	-
Allb�ck, Marcus	csat�r	1973. j�l. 5.	FC K�benhavn	7	1
Andersson, Christoffer	h�tv�d	1978. okt. 22.	Lillestr�m SK	1	-
Andersson, Daniel	k�z�pp.	1977. aug. 28.	Malm� FF	1	-
Edman, Erik	h�tv�d	1978. nov. 11.	Stade Rennes	7	1
Elmander, Johan	csat�r	1981. m�j. 27.	Br�ndby IF	2	1
Hansson, Petter	h�tv�d	1976. dec. 14.	SC Heerenveen	1	-
Hedman, Magnus	kapus	1973. m�rc. 19.	Djursholm United	1	-
Ibrahimovic, Zlatan	csat�r	1981. okt. 3.	Juventus FC	8	8
Isaksson, Andreas	kapus	1981. okt. 3.	Stade Rennes	10	-
Jonsson, Mattias	csat�r	1974. jan. 16.	Djurgardens IF	6	1
K�llstr�m, Kim	k�z�pp.	1982. aug. 24.	Stade Rennes	5	1
Larsson, Henrik	csat�r	1971. szept. 20.	FC Barcelona	8	5
Linderoth, Tobias	k�z�pp.	1979. �pr. 21.	FC K�benhavn	10	-
Ljungberg, Fredrik	k�z�pp.	1977. �pr. 16.	Arsenal FC	10	7
Lucic, Teddy	h�tv�d	1973. �pr. 15.	BK H�cken	10	-
Mellberg, Olof	h�tv�d	1977. szept. 3.	Aston Villa	10	1
Mj�llby, Johan	h�tv�d	1971. febr. 9.	AIK Stockholm	1	-
Nilsson, Mikael	k�z�pp.	1968. szept. 28.	Panathinaikosz	3	-
�stlund, Alexander	h�tv�d	1978. nov. 2.	Southampton FC	9	-
Svensson, Anders	k�z�pp.	1976. j�l. 17.	IF Elfsborg	8	2
Wilhelmsson, Christian	k�z�pp.	1978. dec. 8.	RSC Anderlecht	10	2