Albelda, David	k�z�pp.	1977. szept. 1.	Valencia CF	9	-
Antonio L�pez	h�tv�d	1981. szept. 13.	Atl�tico Madrid	5	1
Baraja, Rub�n	k�z�pp.	1975. j�l. 11.	Valencia CF	6	-
Capdevila, Juan	h�tv�d	1978. febr. 3.	RC Deportivo	1	-
Casillas, Iker	kapus	1981. m�j. 20.	Real Madrid	12	-
De la Pena, Iv�n	k�z�pp.	1976. m�j. 6.	RCD Espanyol	3	-
Del Horno, Asier	h�tv�d	1981. jan. 19.	Chelsea FC	6	1
Fernando Torres	csat�r	1984. m�rc. 20.	Atl�tico Madrid	11	7
Guayre	k�z�pp.	1980. �pr. 23.	Villarreal CF	1	-
Guti	k�z�pp.	1976. okt. 31.	Real Madrid	1	1
Iv�n Helguera	h�tv�d	1975. m�rc. 28.	Real Madrid	1	-
Joaqu�n	k�z�pp.	1981. j�l. 21.	Real Betis	7	1
Juanito	h�tv�d	1976. j�l. 23.	Real Betis	3	-
Luis Garc�a	k�z�pp.	1978. j�n. 24.	Liverpool FC	3	3
Luque, Albert	k�z�pp.	1978. m�rc. 11.	Newcastle United	6	2
Marchena, Carlos	h�tv�d	1979. j�l. 21.	Valencia CF	7	1
M�chel Salgado	h�tv�d	1975. okt. 22.	Real Madrid	10	-
Mista	csat�r	1978. nov. 12.	Valencia CF	1	-
Morientes, Fernando	csat�r	1976. �pr. 5.	Liverpool FC	3	1
Pablo	h�tv�d	1981. aug. 3.	Atl�tico Madrid	4	-
Puyol, Carles	h�tv�d	1978. �pr. 13.	FC Barcelona	11	-
Ra�l	csat�r	1977. j�n. 27.	Real Madrid	12	3
Reyes, Jos� Antonio	k�z�pp.	1983. szept. 1.	Arsenal FC	7	-
Romero, Enrique	h�tv�d	1971. j�n. 23.	RC Deportivo	1	-
Sergio Ramos	h�tv�d	1986. m�rc. 30.	Real Madrid	4	2
Tamudo, Ra�l	csat�r	1977. okt. 19.	RCD Espanyol	2	-
Valer�n, Juan Carlos	k�z�pp.	1975. j�n. 17.	RC Deportivo	1	-
Vicente	k�z�pp.	1981. j�l. 16.	Valencia CF	8	1
V�ctor	k�z�pp.	1976. febr. 23.	RC Deportivo	2	-
Villa, David	csat�r	1981. dec. 3.	Valencia CF	4	1
Xabi Alonso	k�z�pp.	1981. nov. 25.	Liverpool FC	6	-
Xavi	k�z�pp.	1980. jan. 25.	FC Barcelona	10	-

A Pireneusi (Ib�riai)-f�lsziget �thatod�t elfoglal� orsz�ghoz tartoznak az Atlanti-�ce�nban, Afrika �szaknyugati partjai el�tt fekv� Kan�ri-szigeteken k�v�l a F�ldk�zi-tenger nyugati medenc�j�ben tal�lhat� Bale�r-szigetek is. Az �n�ll� egys�ges spanyol �llam magv�t arag�niai II. Ferdin�nd �s kaszt�liai Izabella 1469-ben k�t�tt h�zass�ga teremtette meg.

1492-ben az Izabella kir�lyn� szolg�lat�ban �ll� Kolumbusz el�rte Amerika partjait, �s ez fordul�pont lett az orsz�g t�rt�net�ben. A spanyol birodalom hanyatl�sa 1588-ban kezd�d�tt, amikor az angolok megsemmis�tett�k az Armad�t. Az orsz�g 1803 �s 1814 k�z�tt a nap�leoni Franciaorsz�g uralma alatt �llt, a 19. sz�zadban pedig sorra vesz�tette el gyarmatait.

Az orsz�g nem vett r�szt az els� vil�gh�bor�ban, majd egy katonai diktat�ra ut�n, 1931-ben kiki�ltott�k a k�zt�rsas�got. Az 1936. �vi v�laszt�sok ut�n Franco t�bornok vezet�s�vel felkel�s t�rt ki, amit a spanyol polg�rh�bor� k�vetett. 1939-ben Franco kez�be ker�lt a hatalom, aki katonai diktat�r�t ir�ny�tott hal�l�ig.

K�t nappal k�s�bb (1975. november 22-�n) Don Juan Carlos de Borb�n y Borb�n herceget I. J�nos K�roly n�ven kir�lly� koron�zt�k. Spanyolorsz�g 1986-ban (Portug�li�val egyid�ben) csatlakozott az Eur�pai Uni�hoz. A 504 ezer km² ter�let� orsz�gban 41,5 milli� ember �l.

Spanyolorsz�gban az egys�ges orsz�gos bajnoks�g megszervez�se el�tt region�lis k�zdelemsorozatok l�teztek, a k�l�nb�z� orsz�gr�szek sz�vets�geinek szervez�s�ben. Az �tt�r� szerep a katal�nok� volt, a Campionat de Cataluny�t 1901-ben �rt�k ki el�sz�r. A Macaya-kupa n�ven ismertt� v�lt sorozatot az FC Barcelon�t is megel�zve a Hispania FC nyerte.

Egym�s ut�n a t�bbi tartom�nyban is beindult a labdar�g��let, Madridban �s k�rny�k�n 1903-ban, a Kan�ri-szigeteken 1912-ben, Gal�ci�ban 1913-ban, Valenci�ban, Aszt�ri�ban �s Andal�zi�ban 1916-ban, Baszkf�ld�n 1918-ban, Arag�ni�ban 1922-ben, Kant�bri�ban 1923-ban, Kaszt�li�ban 1924-ben, m�g a Bale�r-szigeteken 1927-ben indult be a helyi verseng�s.

Az els� orsz�gos bajnoks�got 1929-ben rendezt�k, a 10 r�sztvev� klub k�z�l az FC Barcelona diadalmaskodott. A region�lis k�zdelmek �gy sz�p lassan szerep�ket, rangjukat vesz�tett�k, az utols� tartom�nyi bajnoks�gokat 1940-ben �rt�k ki. Az orsz�gos kupa, Copa del Rey els� d�nt�j�t 1902-ben j�tszott�k, XIII. Alfonz kir�ly a Club Vizcaya de Bilbao j�t�kosainak gratul�lt a fin�l�t k�vet�en.

Az 1929-es bajnoki rajt �ta k�t klub �r�k k�zdelme hat�rozza meg a spanyol labdar�g�s mindennapjait, a Real Madrid �s az FC Barcelona az az�ta eltelt id�szakban �sszesen 46 bajnoki c�met szerzett meg (29 �s 17 eloszl�sban), a t�bbi klubnak mind�ssze 28 els�s�g jutott

A harmincas �vek elej�n m�g az Athletic Bilbao elhom�lyos�totta a k�t megaklubot (a baszkok a polg�rh�bor�ig megrendezett nyolc szezonb�l n�gyet is megnyertek), de k�s�bb az Atl�tico Madrid k�tszeri dupl�z�s�t (1939-41, 1949-51) lesz�m�tva a nyolcvanas �vekig nem volt ellenszer a Real �s a Barca ellen. A f�v�rosiak k�l�n�sen a hatvanas �vekben remekeltek, 1961 �s 1965 k�z�tt sz�ri�ban �t bajnoki arany�rmet har�csoltak, majd az Atl�tico brav�rsikere ut�n �jabb h�rom els�s�get v�vtak ki.

A k�t �ri�s a k�s�bbiekben sz�pen elosztotta a dek�dokat egym�s k�z�tt, a hetvenes �vekben �s a nyolcvanas �vtizedben (lesz�m�tva a Real Sociedad �s az Athletic Bilbao k�t-k�t els�s�g�t) a Real Madrid, a k�vetkez� esztend�kben pedig a Barca volt a legeredm�nyesebb. A k�zelm�ltban sem v�ltozott a helyzet, csup�n a Valencia CF tudott feln�ni a du�hoz, ez a h�rom klub pedig nemzetk�zi szinten is meghat�rozta kontinens�nk klubfutballj�t.

A spanyol egyletek kor�bban is rendk�v�l eredm�nyesek voltak az eur�pai kup�kban, a BEK-ben, illetve Bajnokok Lig�j�ban t�zszer (ebb�l kilencszer a Real), a Kupagy�ztesek Eur�pa-kup�j�ban h�tszer (a Barca n�gyszer), a VVK-ban, ill. az UEFA-kup�ban pedig kilencszer (a katal�nok �s a Valencia h�romszor is) szerezt�k meg a gy�ztesnek j�r� serleget.

Kev�s olyan v�logatott van a vil�gon, amelyik r�gt�n t�tm�rk�z�sen deb�t�lt, de a spanyol ilyen. Az orsz�g legjobbjai, soraiban a legend�s Ricardo Zamora kapussal �s Rafael Moreno Pichichivel (akiknek neveit a bajnoks�g legjobb kapus�nak �s g�lkir�ly�nak j�r� d�jak �rzik) 1920. augusztus 28-�n az antwerpeni olimpi�n D�nia ellen j�tszott�k els� m�rk�z�s�ket, amit Arabolaza Patricio g�lj�val 1-0-ra megnyertek.

A torn�n Csehszlov�kia kiz�r�sa miatt, a spanyolok v�g�l megszerezt�k a m�sodik helyet. Szint�n kev�s v�logatott b�szk�lkedhet azzal, hogy els� 13 m�rk�z�s�b�l csup�n kett�t vesz�tett el, mindk�tszer a belg�k t�rtek borsot a spanyolok orra al�. A nemzeti csapat el�sz�r 1934-ben indult vil�gbajnoks�gon, majd sok�ig az 1950-es negyedik helyez�s volt a legnagyobb sikere.

1964-ben azonban Eur�pa-bajnoks�got nyert az orsz�g v�logatottja, pedig akkor m�r nem az Alfredo di St�fano, Francisco Gento, Pusk�s Ferenc, Kubala L�szl�, H�ctor Rial nev�vel f�mjelzett gener�ci� szerepelt a nemzeti sz�nekben. Vil�gversenyen legk�zelebb 20 �v m�lva, 1984-ben tal�lkozhattunk Spanyolorsz�ggal, az 1984-es Eb d�nt�j�ben azonban Franciaorsz�g jobbnak bizonyult. Az elm�lt k�t �vtizedben rendre csal�d�st okozott a nemzeti csapat, valamennyi torn�n titkos es�lyesk�nt indulva messze elmaradt az el�zetes v�rakoz�st�l.