Albelda, David	középp.	1977. szept. 1.	Valencia CF	9	-
Antonio López	hátvéd	1981. szept. 13.	Atlético Madrid	5	1
Baraja, Rubén	középp.	1975. júl. 11.	Valencia CF	6	-
Capdevila, Juan	hátvéd	1978. febr. 3.	RC Deportivo	1	-
Casillas, Iker	kapus	1981. máj. 20.	Real Madrid	12	-
De la Pena, Iván	középp.	1976. máj. 6.	RCD Espanyol	3	-
Del Horno, Asier	hátvéd	1981. jan. 19.	Chelsea FC	6	1
Fernando Torres	csatár	1984. márc. 20.	Atlético Madrid	11	7
Guayre	középp.	1980. ápr. 23.	Villarreal CF	1	-
Guti	középp.	1976. okt. 31.	Real Madrid	1	1
Iván Helguera	hátvéd	1975. márc. 28.	Real Madrid	1	-
Joaquín	középp.	1981. júl. 21.	Real Betis	7	1
Juanito	hátvéd	1976. júl. 23.	Real Betis	3	-
Luis García	középp.	1978. jún. 24.	Liverpool FC	3	3
Luque, Albert	középp.	1978. márc. 11.	Newcastle United	6	2
Marchena, Carlos	hátvéd	1979. júl. 21.	Valencia CF	7	1
Míchel Salgado	hátvéd	1975. okt. 22.	Real Madrid	10	-
Mista	csatár	1978. nov. 12.	Valencia CF	1	-
Morientes, Fernando	csatár	1976. ápr. 5.	Liverpool FC	3	1
Pablo	hátvéd	1981. aug. 3.	Atlético Madrid	4	-
Puyol, Carles	hátvéd	1978. ápr. 13.	FC Barcelona	11	-
Raúl	csatár	1977. jún. 27.	Real Madrid	12	3
Reyes, José Antonio	középp.	1983. szept. 1.	Arsenal FC	7	-
Romero, Enrique	hátvéd	1971. jún. 23.	RC Deportivo	1	-
Sergio Ramos	hátvéd	1986. márc. 30.	Real Madrid	4	2
Tamudo, Raúl	csatár	1977. okt. 19.	RCD Espanyol	2	-
Valerón, Juan Carlos	középp.	1975. jún. 17.	RC Deportivo	1	-
Vicente	középp.	1981. júl. 16.	Valencia CF	8	1
Víctor	középp.	1976. febr. 23.	RC Deportivo	2	-
Villa, David	csatár	1981. dec. 3.	Valencia CF	4	1
Xabi Alonso	középp.	1981. nov. 25.	Liverpool FC	6	-
Xavi	középp.	1980. jan. 25.	FC Barcelona	10	-

A Pireneusi (Ibériai)-félsziget öthatodát elfoglaló országhoz tartoznak az Atlanti-óceánban, Afrika északnyugati partjai előtt fekvő Kanári-szigeteken kívül a Földközi-tenger nyugati medencéjében található Baleár-szigetek is. Az önálló egységes spanyol állam magvát aragóniai II. Ferdinánd és kasztíliai Izabella 1469-ben kötött házassága teremtette meg.

1492-ben az Izabella királyné szolgálatában álló Kolumbusz elérte Amerika partjait, és ez fordulópont lett az ország történetében. A spanyol birodalom hanyatlása 1588-ban kezdődött, amikor az angolok megsemmisítették az Armadát. Az ország 1803 és 1814 között a napóleoni Franciaország uralma alatt állt, a 19. században pedig sorra veszítette el gyarmatait.

Az ország nem vett részt az első világháborúban, majd egy katonai diktatúra után, 1931-ben kikiáltották a köztársaságot. Az 1936. évi választások után Franco tábornok vezetésével felkelés tört ki, amit a spanyol polgárháború követett. 1939-ben Franco kezébe került a hatalom, aki katonai diktatúrát irányított haláláig.

Két nappal később (1975. november 22-én) Don Juan Carlos de Borbón y Borbón herceget I. János Károly néven királlyá koronázták. Spanyolország 1986-ban (Portugáliával egyidőben) csatlakozott az Európai Unióhoz. A 504 ezer km² területű országban 41,5 millió ember él.

Spanyolországban az egységes országos bajnokság megszervezése előtt regionális küzdelemsorozatok léteztek, a különböző országrészek szövetségeinek szervezésében. Az úttörő szerep a katalánoké volt, a Campionat de Catalunyát 1901-ben írták ki először. A Macaya-kupa néven ismertté vált sorozatot az FC Barcelonát is megelőzve a Hispania FC nyerte.

Egymás után a többi tartományban is beindult a labdarúgóélet, Madridban és környékén 1903-ban, a Kanári-szigeteken 1912-ben, Galíciában 1913-ban, Valenciában, Asztúriában és Andalúziában 1916-ban, Baszkföldön 1918-ban, Aragóniában 1922-ben, Kantábriában 1923-ban, Kasztíliában 1924-ben, míg a Baleár-szigeteken 1927-ben indult be a helyi versengés.

Az első országos bajnokságot 1929-ben rendezték, a 10 résztvevő klub közül az FC Barcelona diadalmaskodott. A regionális küzdelmek így szép lassan szerepüket, rangjukat veszítették, az utolsó tartományi bajnokságokat 1940-ben írták ki. Az országos kupa, Copa del Rey első döntőjét 1902-ben játszották, XIII. Alfonz király a Club Vizcaya de Bilbao játékosainak gratulált a finálét követően.

Az 1929-es bajnoki rajt óta két klub örök küzdelme határozza meg a spanyol labdarúgás mindennapjait, a Real Madrid és az FC Barcelona az azóta eltelt időszakban összesen 46 bajnoki címet szerzett meg (29 és 17 eloszlásban), a többi klubnak mindössze 28 elsőség jutott

A harmincas évek elején még az Athletic Bilbao elhomályosította a két megaklubot (a baszkok a polgárháborúig megrendezett nyolc szezonból négyet is megnyertek), de később az Atlético Madrid kétszeri duplázását (1939-41, 1949-51) leszámítva a nyolcvanas évekig nem volt ellenszer a Real és a Barca ellen. A fővárosiak különösen a hatvanas években remekeltek, 1961 és 1965 között szériában öt bajnoki aranyérmet harácsoltak, majd az Atlético bravúrsikere után újabb három elsőséget vívtak ki.

A két óriás a későbbiekben szépen elosztotta a dekádokat egymás között, a hetvenes években és a nyolcvanas évtizedben (leszámítva a Real Sociedad és az Athletic Bilbao két-két elsőségét) a Real Madrid, a következő esztendőkben pedig a Barca volt a legeredményesebb. A közelmúltban sem változott a helyzet, csupán a Valencia CF tudott felnőni a duóhoz, ez a három klub pedig nemzetközi szinten is meghatározta kontinensünk klubfutballját.

A spanyol egyletek korábban is rendkívül eredményesek voltak az európai kupákban, a BEK-ben, illetve Bajnokok Ligájában tízszer (ebből kilencszer a Real), a Kupagyőztesek Európa-kupájában hétszer (a Barca négyszer), a VVK-ban, ill. az UEFA-kupában pedig kilencszer (a katalánok és a Valencia háromszor is) szerezték meg a győztesnek járó serleget.

Kevés olyan válogatott van a világon, amelyik rögtön tétmérkőzésen debütált, de a spanyol ilyen. Az ország legjobbjai, soraiban a legendás Ricardo Zamora kapussal és Rafael Moreno Pichichivel (akiknek neveit a bajnokság legjobb kapusának és gólkirályának járó díjak őrzik) 1920. augusztus 28-án az antwerpeni olimpián Dánia ellen játszották első mérkőzésüket, amit Arabolaza Patricio góljával 1-0-ra megnyertek.

A tornán Csehszlovákia kizárása miatt, a spanyolok végül megszerezték a második helyet. Szintén kevés válogatott büszkélkedhet azzal, hogy első 13 mérkőzéséből csupán kettőt veszített el, mindkétszer a belgák törtek borsot a spanyolok orra alá. A nemzeti csapat először 1934-ben indult világbajnokságon, majd sokáig az 1950-es negyedik helyezés volt a legnagyobb sikere.

1964-ben azonban Európa-bajnokságot nyert az ország válogatottja, pedig akkor már nem az Alfredo di Stéfano, Francisco Gento, Puskás Ferenc, Kubala László, Héctor Rial nevével fémjelzett generáció szerepelt a nemzeti színekben. Világversenyen legközelebb 20 év múlva, 1984-ben találkozhattunk Spanyolországgal, az 1984-es Eb döntőjében azonban Franciaország jobbnak bizonyult. Az elmúlt két évtizedben rendre csalódást okozott a nemzeti csapat, valamennyi tornán titkos esélyesként indulva messze elmaradt az előzetes várakozástól.