A több mint 600 ezer km² területű, 48 millió lakosú ország a kelet-európai síkvidékhez tartozik, amelyen a síkságok közül alacsony dombságok (pl. Donyec, Dnyeper) emelkednek ki. Déli határán a Krím-félsziget ékelődik a Fekete- és az Azovi-tenger közé, nyugaton az Északkeleti-Kárpátok húzódnak.

A mai állam területének jelentős területei a 9-12. században a Kijevi Nagyfejedelemséghez tartoztak, amelynek felbomlása után a nyugati rész Lengyelországhoz került, majd 1386-tól majdnem teljes egészében a Lengyel-Litván Királyság része lett. Később Oroszországhoz csatolták, majd II. Katalin cárnő uralkodása idején a korábban török uralom alá tartozott Krímmel bővült a területe.

1918-ban a breszt-litovszki békében elismerték Ukrajna függetlenségét, de ez csak egy évig tartott. Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság 1920-ban katonai és gazdasági szövetséget kötött a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségével. Ukrajna az ENSZ megalakulásakor annak önálló tagállama lett. 1991-ben a legfelsőbb tanács elutasította az 1922-es szerződést, így Ukrajna újra függetlenné vált.

Szövetség neve:	Football Federation of Ukraine (FFU)
Alapítási éve:	1991
FIFA-tagság kelte:	1992
Címe:	Laboratorna 1, P. O. Box 293, 03 150 Kiev, Ukraine
Telefonszáma:	00-380-44-5228498
Telefaxszáma:	00-380-44-2528513
Internetcíme:	www.ffu.org.ua
E-mail címe:	ffu@ffu.org.ua
Elnök:	Hrihorij Szurkisz
Főtitkár:	Olekszandr Bandurko
Szövetségi kapitány:	Oleh Blohin
A válogatott szerelése:	sárga-kék mez, sárga-kék nadrág, sárga-kék sportszár

Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban 1921 és 1935 között kuparendszerben városi válogatottak szerepeltek, az első ilyen sorozaton (Harkiv, Herszon, Tahanroh, Kijev, Odessza, Katerinoszlav, Mikolajiv és Poltava részvételével zajlottak a küzdelmek) Harkiv csapata győzedelmeskedett, de a város legjobbjai nyerték a következő öt bajnokságot is.

1936-ban a Dinamo Kijev nyerte az első, már klubok számára kiírt bajnokságot, és ezzel kvalifikálta magát az első szovjet pontvadászatba. Az ország labdarúgásának szervezete alapján onnantól kezdve a Dinamo Kijev mindig a legmagasabb ligában szerepelt , így a regionális alapon zajló SZSZK-bajnokságokban a gyengébb kluboknak is több babér termett.

Így került például bajnoki aranyérem 1938-ban a Dzserzinec Vorosilovgrád, 1949-ben a Budinokoficeriv Kijev, 1954-ben a Masinobudivnik Kijev, 1962-ben a Trudovi Rezervi Vorosilovgrád, 1967-ben az Avtomobiliszt Zsitomir, 1968-ban az Avangard Ternopol, 1974-ben a Szudosztroityel Nyikolajev, 1982-ben a Bukovina Csernovci labdarúgóinak nyakába. Az első Ukrán Kupát 1937-ban rendezték, a történelmi sorozaton a Dinamo Kijev találtatott a legjobbnak.

Az ország függetlensége óta Ukrajna labdarúgásában a Dinamo Kijev sokáig egyeduralkodó volt. Az első pontvadászatot ugyan még a Tavrija Szimferopil nyerte (a 20 klub két tízes csoportban versenyzett, a két első játszotta a döntőt, ahol a Tavrija 1-0-ra legyőzte a Dinamo Kijevet), de utána Kijev büszkesége következett. A Dinamo 1993 és 2001 között zsinórban kilenc aranyérmet gyűjtött, és azóta is csak 2002-ben és tavaly engedte át a Sahtar Donecknek az elsőséget.

Az Ukrán Kupa első győztese 1992-ben a Csernomorec Odessza volt (a fekete-tengeri kikötőváros klubja 1994-ben is diadalmaskodott), de ez a sorozat is a Dinamo Kijev (hét kupagyőzelem) és a Sahtar Doneck (öt elsőség) párosversenyévé szelídült az évek során. A nemzetközi kupaporondon a függetlenség óta nem termett babér az ország képviselőinek, bár a Dinamo Kijev rendszeres szereplője a Bajnokok Ligájának, viszont még a Szovjetunió képviseletében a kijevi egylet 1975-ben (a Ferencvárost) és 1986-ban (az Atlético Madridot legyőzve) elhódította a Kupagyőztesek Európa-kupáját, valamint 1975-ben az európai Szuperkupát.

Az önálló Ukrajna nemzeti csapata első mérkőzését 1992. április 29-én Ungváron Magyarország ellen játszotta. A mieink Sallói István és Kiprich József (2) találataival 3-1-re győztek a többek között Oleh Luzsnyijt, Jurij Nyikiforovot, Ilja Cimbalart és Oleh Szalenkót felvonultató hazaiak ellen. Az első győzelmet csak esztendővel később, a hatodik összecsapásán ünnepelte a válogatott, amely időközben (1992 augusztusában) Nyíregyházán is kikapott a magyaroktól.

A nemzeti tizenegy az 1996-os Európa-bajnokság kvalifikációján indult először, akkor csoportjában csak negyedik lett, de két esztendővel később a franciaországi vb-indulásért harcolva csak a pótselejtező jelentett végállomást. Balszerencséjükre jellemző, hogy akkor a későbbi bronzérmes horvátoktól kaptak ki, míg a 2002-es torna előtt az Ázsiában ezüstéremig jutott Németország volt az utolsó akadály, a 2000-es Európa-bajnokság kvalifikációjához hasonlóan - a pótselejtezőn.

Azaz Andrij Sevcsenkóék egymás után három fontos tornáról is csak az utolsó pillanatban maradtak le. Most azonban - az ország történetében először - sikerült a bravúr, így Ukrajna vb-újoncként ott lehet Németországban. Ennek ellenére az ukrán labdarúgók mindig is világ élvonalába tartoztak, hiszen bár a Szovjetunió sikeréért harcolva, de 1975-ben Oleg Blohin, 1986-ban pedig Igor Belanov érdemelte ki a France Football Aranylabdáját, hozzájuk csatlakozott immár ukránként 2004-ben Andrij Sevcsenko.

név	poszt	szül. idő	klub	vb-sel.	gól
Belik, Olekszij	csatár	1981. febr. 15.	Sahtar	8	2
Csecser, Vjacseszlav	hátvéd	1980. dec. 15.	Metalurh	1	-
Dmitrulin, Juri	hátvéd	1975. febr. 10.	Szimferopol	1	-
Fjodorov, Szerhij	hátvéd	1975. febr. 18.	Dinamo Kijev	8	-
Huszev, Oleh	középp.	1983. ápr. 25.	Dinamo Kijev	11	-
Huszin, Andrij	középp.	1972. dec. 11.	K. Szovjetov	11	3
Jezerszkij, Volodimir	hátvéd	1976. dec. 5.	Dnipro	10	-
Koszirin, Olekszandr	csatár	1977. jún. 18.	Metalurh	1	-
Matjuhin, Szerhij	hátvéd	1980. márc. 21.	Dnipro	1	-
Nazarenko, Szerhij	középp.	1980. febr. 16.	Dnipro	3	-
Neszmacsnyij, Andrij	hátvéd	1979. febr. 28.	Dinamo Kijev	11	-
Radcsenko, Olekszandr	hátvéd	1976. júl. 19.	Dnipro	3	-
Rebrov, Szerhij	csatár	1974. márc. 3.	Dinamo Kijev	1	-
Rikun, Olekszandr	középp.	1978. máj. 6.	Dnipro	2	-
Rotan, Ruszlan	középp.	1981. okt. 29.	Dinamo Kijev	7	3
Ruszol, Andrij	hátvéd	1983. jan. 16.	Dnipro	12	1
Selajev, Oleh	középp.	1976. nov. 5.	Dnipro	9	-
Sevcsenko, Andrij	csatár	1976. szept. 29.	AC Milan	9	6
Sevcsuk, Vjacseszlav	hátvéd	1979. máj. 13.	Sahtar	1	-
Sovkovszkij, Olekszandr	kapus	1975. jan. 2.	Dinamo Kijev	12	-
Sztarosztyuk, Mihajlo	hátvéd	1973. okt. 13.	S. Jaroszlavl	2	-
Szviderszkij, Vjacseszlav	hátvéd	1979. jan. 1.	Sahtar	1	-
Tyimoscsuk, Anatolij	középp.	1979. márc. 30.	Sahtar	11	-
Vascsuk, Vlagyiszlav	hátvéd	1975. január 2.	Dinamo Kijev	1	-
Venhlinszkij, Oleh	csatár	1978. nov. 29.	AEK Athén	1	-
Vorobej, Andrij	csatár	1978. nov. 29.	Sahtar	8	-
Voronyin, Andrij	csatár	1979. júl. 21.	Leverkusen	11	1
Zakarljuka, Szerhij	középp.	1976. aug. 17.	Metalurh	4	-

Szövetségi kapitány: Oleh Blohin