A Skandináv-félsziget keleti felén elterülő ország nyugati részén a Skandináv-hegyvidék láncai, déli részén a tavakkal tagolt Svéd-alföld húzódik. A mai Svédország területén az őskorban germán törzsek éltek. A vikingek a 9-10. században számos hadjáratot indítottak innen, majd felvették a kereszténységet, és a 11. század elejére kialakult a svéd állam.
III. Albert svéd király 1384-ben vereséget szenvedett I. Margit dán királynő hadaitól, aki egyesítette Dániát, Norvégiát és Svédországot. A Kalmari Unió 1523-ban bomlott fel, amikor Vasa Gusztáv király önállóvá tette Svédországot. XIV. Károly királlyal került trónra, a ma is uralkodó dinasztia (a Bernadotte-ház), uralmuk alatt 1814-ben Svédország és Norvégia egyesült. A perszonálunió egészen 1905-ig fennmaradt. Az ország 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. A közel félmillió km2 területű, 8,8 millió lakosú Svédország Európa harmadik legnagyobb vasérctermelője.
A skandináv országba a közeli Brit-szigetekről érkezett az új sportág az 1880-as években. Az első ottani egyesület, amely már az angol szabályok szerint játszotta a labdarúgást a malmői Velocipede Ball Club volt. A futball két nagy városban, Malmőben és Göteborgban építette ki először a bástyáit, mind a két település azóta is meghatározó szerepet játszik az ország labdarúgásában.
Szövetség neve: |
Svenska Fotbollförbundet (SVFF) |
Alapítási éve: |
1904 |
FIFA-tagság kelte: |
1904 |
Címe: |
P. O. Box 1216, 17 123 Solna, Sweden |
Telefonszáma: |
00-46-8-7350900 |
Telefaxszáma: |
00-46-8-7350901 |
Internetcíme: |
www.svenskfotboll.se |
E-mail címe: |
svff@svenskfotboll.se |
Elnök: |
Lars-Ake Lagrell |
Alelnök: |
Björn Ahlberg |
Főtitkár: |
Sune Hellströmer |
Szövetségi kapitány: |
Lars Lagerbäck |
A válogatott szerelése: |
sárga mez, kék nadrág, sárga sportszár | Az első, kuparendszerben kiírt bajnokságot az Örgryte IS nyerte, a göteborgi egylet a következő három sorozatot is megnyerte. Noha az ország a kezdetektől fogva fontos szerepet játszott a kontinens labdarúgásában is, az országos kupa első kiírására csak 1941-ben került sor, az első győztes a Helsingborgs IF volt.
Az 1925-ig kuparendszerben lebonyolított bajnokságban az első dinasztiát teremtő klub az Örgryte volt, a négy elsőséggel indított egylet 1902-ben is diadalmaskodott, majd 1904 és 1907 között ismét négyszer nyert zsinórban. Az Allsvenskan, azaz a ligarendszerű bajnokságban a harmincas években a Helsingborgs IF, a negyvenes-ötvenes évtizedben az IFK Norrköping, az 1970-es esztendőkben a Malmö FF, majd az IFK Göteborg volt a meghatározó klub.
Ezek alapján nem is meglepő, hogy a svéd bajnoki örökranglistán a 17 elsőséget gyűjtött IFK Göteborgot, a 15-szörös aranyérmes Malmö FF, az Örgryte (14), és az IFK Norrköping (12) követi. A kupagyőzteseket lajstromozva is fenti klubnevekkel találkozunk, éppen ezért tisztelgésképpen álljon itt néhány ismeretlen, esetleg megszűnt egylet neve, amely egykoron valamelyik sorozatban diadalmaskodott: IK Sleipner, RÍÍ IF, BK Kenty, Fässberg.
A nemzetközi porondon két győzelem fűződik svéd klub nevéhez, az UEFA-kupában 1982-ben és 1987-ben is az IFK Göteborg diadalmaskodott, míg a Bajnokcsapatok Európa-kupájának fináléjában egyszer volt érintett a skandináv ország, de 1979-ben a Malmö FF alulmaradt a döntőben.
Kevés, de megkockáztatjuk talán egyetlen más ország válogatottjának sem adatott meg a történelem folyamán, hogy 11-3-as győzelemmel mutatkozhasson be a nemzetközi porondon. Svédország legjobbjai 1908. július 12-én ilyen arányban győzték le Norvégiát, amely országgal három évvel korábban még perszonálunióban álltak.
A remek debütálást már nem követte ilyen jó folytatás, hiszen 1911-ig csak abban az esetben nyertek a svédek, ha a norvégokkal meccseltek! Az olimpiai játékokon szinte állandó szereplők voltak az ország labdarúgói, 1908 és 1920 után harmadik nekifutásra, 1924-ben Párizsban bronzérmet nyertek.
Az aranygeneráció (a csapatban Nordahllal, Grennel, Liedholmmal) 1948-ban már nem talált legyőzőre az ötkarikás játékokon, 1950-ben négy közé jutott a világbajnokságon. Később az olimpián és a vébéken is újabb szép sikereket értek a svédek, akiknek eddig csak az Európa-bajnokságon nem jött ki igazán a lépés, leszámítva az 1992-ben hazai pályán vívott elődöntővel véget ért szereplést.
Alexandersson, Niclas |
középp. |
1971. dec. 29. |
IFK Göteborg |
8 |
- |
Allbäck, Marcus |
csatár |
1973. júl. 5. |
FC Köbenhavn |
7 |
1 |
Andersson, Christoffer |
hátvéd |
1978. okt. 22. |
Lilleström SK |
1 |
- |
Andersson, Daniel |
középp. |
1977. aug. 28. |
Malmö FF |
1 |
- |
Edman, Erik |
hátvéd |
1978. nov. 11. |
Stade Rennes |
7 |
1 |
Elmander, Johan |
csatár |
1981. máj. 27. |
Bröndby IF |
2 |
1 |
Hansson, Petter |
hátvéd |
1976. dec. 14. |
SC Heerenveen |
1 |
- |
Hedman, Magnus |
kapus |
1973. márc. 19. |
Djursholm United |
1 |
- |
Ibrahimovic, Zlatan |
csatár |
1981. okt. 3. |
Juventus FC |
8 |
8 |
Isaksson, Andreas |
kapus |
1981. okt. 3. |
Stade Rennes |
10 |
- |
Jonsson, Mattias |
csatár |
1974. jan. 16. |
Djurgardens IF |
6 |
1 |
Källström, Kim |
középp. |
1982. aug. 24. |
Stade Rennes |
5 |
1 |
Larsson, Henrik |
csatár |
1971. szept. 20. |
FC Barcelona |
8 |
5 |
Linderoth, Tobias |
középp. |
1979. ápr. 21. |
FC Köbenhavn |
10 |
- |
Ljungberg, Fredrik |
középp. |
1977. ápr. 16. |
Arsenal FC |
10 |
7 |
Lucic, Teddy |
hátvéd |
1973. ápr. 15. |
BK Häcken |
10 |
- |
Mellberg, Olof |
hátvéd |
1977. szept. 3. |
Aston Villa |
10 |
1 |
Mjällby, Johan |
hátvéd |
1971. febr. 9. |
AIK Stockholm |
1 |
- |
Nilsson, Mikael |
középp. |
1968. szept. 28. |
Panathinaikosz |
3 |
- |
Östlund, Alexander |
hátvéd |
1978. nov. 2. |
Southampton FC |
9 |
- |
Svensson, Anders |
középp. |
1976. júl. 17. |
IF Elfsborg |
8 |
2 |
Wilhelmsson, Christian |
középp. |
1978. dec. 8. |
RSC Anderlecht |
10 |
2 |
|