Gól: Saviola,Crespo ill.:Drogba

Sárgalap: Heinze,Gonzalez,Saviola  ill.: Eboé ,Drogba

Trinidad és Tobago után egy másik újonc is bemutatkozott a vébé második napján, igaz, Elefántcsontpartot jóval többre tartották előzetesen, mint a karibi gárdát, sokan a torna meglepetéscsapatánák várják az Afrika-kupa ezüstérmesét. Argentína jó ideje minden világbajnokságon a favoritok közé tartozik, José Pekerman ugyan több sztárt is kihagyott a keretből, de így is elsőrangú játékosok állnak a rendelkezésére.

Az afrikaiak úgy kezdtek, mintha rutinos vb-résztvevők lennének, bátran próbálkoztak, ami persze nem csoda, hiszen a kapus Tizié kivételével mindannyian Európában profiskodnak, sok nagy csatát megéltek már. A 14. percben aztán éppen Tizié volt bizonytalan Ayala bombafejese után, és bár az argentinok erősen reklamáltak a belga De Bleeckere bírónál, hogy ítéljen gólt, a spori végül úgy látta, hogy nem volt benn a labda.

Óriási tempót diktáltak a csapatok, a megszerzett labdák után villámgyorsan indultak, érezni lehetett, hogy nem kell sokat várni az első gólra. Ezt végül a dél-amerikaiak szerezték meg, Riquelme szabadrúgása után Crespo találta meg a lecsorgó labdát, és öt méterről már nem volt nehéz dolga.

Drogbáék nem zuhantak össze a bekapott góltól, ugyanakkora elánnal jöttek előre, és Keita fejében volt az egyenlítés, de Abbondanzieri lábában elakadt a Lille légiósának közeli stukkolása. A túloldalon Saviola nem hibázott, Riquelme parádés labdájából növelte a gauchók előnyét.

A szünet után az argentinok a vezetés tudatában nem vezettek viharos rohamokat, inkább arra figyeltek, hogy ne kerüljenek helyzetbe az afrikaiak, és ezt sokáig sikeresen abszolválta az Ayala vezette védelem.

Crespo és Kolo Toré párharca

Az utolsó húsz percben azonban lankadt a figyelem, így történhetett, hogy az erőlködő elefántcsontpartiak egyre többször kerültek a kétszeres világbajnok kapuja elé. A 82. percben megszületett az újonc első vébégólja, akár szimbolikusnak mondható, hogy a csapat kirakatembere, Drogba szerezte.

A találat jót tett a kissé ellaposodó mérkőzésnek, Henri Michel csapata nagy hajrát nyitott, de az argentinok jobban figyeltek, és nem engedték ki a kezükből a győzelmet. Ennek ellenére nem biztos, hogy a továbbiakban belefér, hogy ennyire passzívan játsszon a Pekerman-csapat a vezetés megszerzése után, Elefántcsontpart pedig bizonyította, hogy kemény ellenfele lehet bármelyik elitválogatottnak.